Hájas kifli.

A karácsonyi sütési maraton után (lehet kicsit el is sokalltam, most aztán diétázhatok ezerrel:)) az idei évben ez az első sütemény melyet megsütöttem. Régebben a téli hónapokban igen sokszor sütöttem hájas tésztából kiflit, aztán valahogy egy időre kimaradt az életünkből ez a finomság. Tavalyelőtt aztán disznóvágáskor eltettem egy jókora darab hájat, és újra előkerült a jól bevált családi recept. A decemberi disznólkodásnál aztán megint szóba került a hájas kifli, és természetesen a hájból most is került a fagyasztóba,  most pedig ebbe a kiflibe is. A régi recepten egy kicsit most változtattam, kihagytam az élesztőt, és szénsavas ásványvízzel gyúrtam össze a tésztát. A hájat most nem gyúrtam össze liszttel, csak úgy simán rákentem az előzőleg megkelesztett tésztára. Nem tudom hogy ezeknek az aprócska változtatásoknak köszönhető-e, de a tészta gyönyörű leveles, és légiesen könnyű lett. Sütésálló szilvalekvár került  bele tölteléknek, a tetejét pedig cukrozott dióval szórtam meg. Igaz elég időigényes ennek a kiflinek az elkészítése, de megéri a ráfordított időt és munkát, mert a végeredmény nagyon finom. Langyosan egyszerűen nem lehet abbahagyni, annyira eteti magát. Persze akinek nem sikerül hájat beszerezni az vajjal, vagy margarinnal is lekenheti a tésztát. Akkor is nagyon finom kifliket kapunk, csak nem lesznek ennyire levelesek.

Hozzávalók:

 70 dkg liszt

50 dkg tisztított háj

1 dl fehérbor (v. 1 ek ecet)

1 mk só

1 tk cukor

1 db tojás + 1 a lekenéshez

3 ek tejföl

szénsavas ásványvíz

lekvár

darabolt dió

kristálycukor

A hájat 1-2 órára hideg vízbe tenni, majd papírtörlővel szárazra törölni, lehártyázni, és húsdarálón ledarálni.

A lisztet egy tálba tenni, majd a közepébe mélyedést csinálni. Ezután belekanalazni a tejfölt, beleönteni a fehérbort, hozzáadni a sót, és az előzőleg villával felvert tojást. Ezután fakanállal elkezdeni összekeverni, majd kézzel folytatva, apránként adagolva hozzáönteni az ásványvizet is. Kézzel alaposan kidagasztani úgy, hogy egy lágyabb, de már nyújtható tészta legyen. (én kb. 10 percig dagasztottam)
Konyharuhával letakarva, szobahőmérsékleten 30 percig pihentetni a tésztát.

Pihentetés után a tésztát, alaposan lisztezett felületre borítani, majd tenyérrel először kicsit szétnyomkodni, majd vékonyra kinyújtani.
Ezután a darált hájat kisebb darabokba szétlapogatni,és a tésztát befedni vele, majd következik a hajtogatás.

Először a tészta alsó felét felhajtani középig, majd a felső felét ráhajtani. Ezután kettéhajtani, mintha egy könyvet csuknánk be. Ezután letakarva, hideg helyen 20 percig pihentetni. (én konyharuhával takartam le, majd kitettem a teraszra mivel nagyon hideg volt éppen kint)

A letelt pihentetési idő után a tésztát vékonyra kinyújtani, és az alsó felét felhajtani a közepéig, majd a felső felét ráhajtani. Ezután jobbról behajtani, mintha egy könyvet csuknánk be. Szintén letakarni, és 20 percig hideg helyen pihentetni.

Ezt a hajtogatást, és pihentetést még kétszer megismételni. (így én négyszer hajtogattam meg a tésztát)

Végül a hajtogatások után a tésztát kb. ujjnyi vastagra kinyújtani, majd éles késsel, (v. derelyevágóval) ízlés szerinti méretű kockákra felvágni. (a kést fel is melegíthetjük, így könnyebb elvágni a tésztát)
Minden tésztakocka közepére lekvárt tenni, majd megformázni, széleit alaposan  lenyomkodni, hogy sütés közben ne nyíljon szét.

A kiflik tetejét végül felvert egész tojással lekenni,  majd az apróra vágott kristálycukros-dió keverékével megszórni. (én lekentem tojással, majd ráfordítottam a cukros-dió keverékére, így szépen ráragadt)

Egy tepsit kibélelni sütőpapírral, majd egymástól kicsit távolabb ráhelyezni a kifliket.

Előmelegített forró sütőbe tenni, majd kb. 20 perc alatt szép pirosra sütni. (én légkeverésnél 170 fokon sütöttem)

Tálalás előtt ízlés szerint porcukorral megszórni. Amennyiben nem fogy el, fagyasztóba hosszabb ideig eltartható. Fogyasztás előtt szobahőmérsékleten felengedve, mikróba vagy sütőbe kicsit átsütve, nagyon finom.