Omlós linzer.

Az ünnepekre nálunk mindig készül két-három adag finom, omlós linzer melyet akár már pár héttel az ünnep előtt megsüthetünk. Így nem kell az utolsó pillanatban kapkodva a sütéssel foglalatoskodni, és minél tovább áll, szerintem annál omlósabb lesz. Persze azért jó, ha jól eldugjuk, mert én már jártam úgy, hogy a manócskák rendszeresen rájártak, és meglepődve vettem észre, hogy a doboz szinte üres. :)  A száraz, hűvös helyen várakozó tésztát én pl. közvetlenül tálalás előtt ragasztom csak össze sárgabaracklekvárral, mert így nem szívja magába a tészta a lekvárt, és jó omlós marad. 

Hozzávalók:

25 dkg liszt

12 dkg sertés zsír (v. 17 dkg vaj)

8 dkg porcukor

1 cs vaníliás cukor

2 db tojássárgája (nagy)

1/3 cs sütőpor (4 gramm)

ízlés szerinti lekvár az összeragasztáshoz

A lisztet keverjük össze a sütőporral, majd szitáljuk át.

Ezután adjuk hozzá a hideg zsírt (v. vajat), majd kezdjük el összemorzsolni. Amikor már kellően morzsalékos, keverjük hozzá a porcukrot, a vaníliás cukrot, és adjuk hozzá a tojássárgát. 

Ezután gyors mozdulatokkal gyúrjuk össze a tésztát, majd tegyük be a hűtőbe 30 percre. 

Amikor a tészta kellően lehűlt, nyújtsuk ki lisztezett felületen kb. 0,5 cm vastagra, és ízlés szerinti kiszúróval szúrjuk ki, majd egymástól kicsit távolabb tegyük egy sütőpapírral bélelt tepsire.

Helyezzük be előmelegített sütőbe, majd közepes hőmérsékleten süssük 10-12 perc alatt szép világos színűre. (én légkeverésnél 160 fokon, 10 percig sütöttem)

A sütőből kivéve helyezzük rácsra, majd hűtsük ki egészen.

Ezután ízlés szerinti lekvárral ragasszuk össze a linzerkarikákat, majd porcukorral szórjuk meg.

Száraz, hűvös helyen hosszabb ideig (2-3 hétig) eltartható, és finom omlós marad.

Zabpelyhes-sós keksz.

A karácsonyi ünnepekre való készülődésnél gondoljunk azon családtagjainkra akik inkább a sós süteményeket részesítik előnyben. Ez a sós keksz nagyon finom és igen kevés lisztet tartalmaz, a zabpehely és a sajt mellett. Én kakukkfűvel és bazsalikommal ízesítettem, de ízlés szerint más fűszernövényt is választhatunk. Az összegyúrt, megformázott tésztát fóliába csomagolva tegyük be a fagyasztóba, így könnyen tudunk majd bánni vele felszeletelésnél. Végül pedig süssük szép pirosra, és ropogósra.

Hozzávalók:

10 dkg zabpehely

5 dkg liszt

10 dkg trappista sajt

5 dkg tejföl

1 db tojás (nagy)

1 tk sütőpor

1 tk só

késhegynyi pirospaprika

kakukkfű

bazsalikom

A zabpelyhet, a lisztet, a sütőport, a pirospaprikát, és a sót szárazon keverjük alaposan össze, majd adjuk hozzá az apróra vágott kakukkfüvet, és a bazsalikomot. (ízlés szerint adjunk hozzá a fűszerekből, de arra figyeljünk, hogy a kakukkfű elég intenzív ízű)

Ezután adjuk hozzá a reszelt sajtot, a tejfölt, a tojást, és egy keverőkanállal szintén keverjük alaposan össze, majd hagyjuk kb. egy órát állni, hogy a zabpehely magába szívja a nedvességet. (egy lágyabb masszát kell kapnunk, így ha szükséges akkor még adjunk hozzá egy kevés tejfölt)

Vágjunk le egy nagyobb darab folpack fóliát, majd tegyük rá a tésztát, és a fólia segítségével formázzunk 3-4 cm átmérőjű rudat. Ezután tegyük be kb. egy órára a fagyasztóba, hogy megdermedjen, és könnyen feltudjuk majd szeletelni.

A fagyasztóból kivett tésztát csomagoljuk ki a fóliából, majd egy éles késsel, kb. 0,5 cm vastagságúra szeleteljük fel. (én szeletelés közben többször papírtörlővel letöröltem, majd lisztbe mártottam a kést)

Egy tepsit béleljünk ki sütőpapírral, majd egymástól kicsit távolabb, helyezzük rá a felszeletelt tésztát.

Helyezzük be előmelegített sütőbe, majd közepes hőmérsékleten süssük 15-20 perc alatt szép pirosra. (én légkeverésnél 160 fokon, 15 percig sütöttem)

A sütőből kivéve a tepsiben hagyjuk teljesen kihűlni mielőtt tálalnánk.

A pirosra sült kekszek frissen kisülve finom ropogósak, majd másnapra kissé megpuhulnak, de úgy is nagyon finomak. 

Fahéjas-ricottás csavart rúd.

Éppen volt itthon ricotta, így amikor elolvastam a receptet rögtön hozzá is láttam a sütéshez. A hozzávalókat egyszerűen csak össze kell gyúrni, és a tésztából hosszabb rudat sodorni, megtekerni, majd fahéjas cukorral ízlés szerint megszórni. Szobahőmérsékleten hagyjuk legalább egy fél órát állni, közben pedig melegítsük elő a sütőt. A frissen kisült, fahéjtól illatozó süteményt pedig kínálhatjuk reggelire, vagy éppen vacsorára egy bögre forró kakaóval, de pl. a délutáni kávé mellé is jól illik.

Hozzávalók kb. 20 db-hoz:

25 dkg liszt

20 dkg porcukor

1 cs vaníliás cukor

35 dkg ricotta

1 cs szárított élesztő

egy nagy csipet só

1 citrom reszelt héja

1 tojás a lekenéshez

őrölt fahéjjal összekevert barna cukor a szóráshoz

Egy tálba tegyük bele a lisztet, adjuk hozzá a porcukrot, a vaníliás cukrot, a sót, a reszelt citromhéjat, az élesztőt, és keverjük össze.

Ezután adjuk hozzá a ricottát, majd gyors mozdulatokkal gyúrjuk össze a tésztát. (ha ragadna a kezünkhöz, akkor adjunk hozzá még egy kevés lisztet)

Az összegyúrt tésztából ezután csípjünk le kb 6 dkg-os darabokat, majd formázzunk belőle golyókat.

Ezután lisztezett felületen egyesével sodorjuk kb. 25 cm hosszúra, majd hajtsuk meg U alakba, és végül csavarjuk meg. (mindegyik tésztagolyóval így járjunk el)

A tepsit béleljük ki sütőpapírral, majd egymástól kicsit távolabb helyezzük rá a megcsavart tésztarudakat. (nekem 2 tepsire fért rá)

Ezután kenjük le egész tojással, szórjuk meg a fahéjas-barna cukros keverékkel, majd hagyjuk szobahőmérsékleten kb. 30 percig kelni.

Helyezzük be előmelegített sütőbe, majd közepes hőmérsékleten 25-30 perc alatt süssük szép pirosra. (én légkeverésnél 160 fokon, 25 percig sütöttem)

A sütőből kivéve helyezzük rácsra, majd hűtsük ki teljesen.

Tálalhatjuk pl. reggelire, vacsorára, egy bögre kakaóval, vagy éppen a délutáni kávé mellé.

Asszonydicséret. (vagy Zongorabillentyű)

Advent első vasárnapjához érkeztünk, így már csak négy hét van hátra karácsonyig. A mai nappal megkezdődik az ünnep előtti várakozással teli időszak. A hagyományokhoz híven, az Adventi koszorún meggyújtottam az első gyertyát, és egy finom sütemény is került az asztalra. A receptet a Családi ízutazás 2012-es kiadványában találtam, mint Asszonydicséret elnevezéssel, valamit az interneten mint Zongorabillentyű is fut. Nekem rögtön megtetszett, olyan igazi ünnepi sütemény, amely szerintem a karácsonyi asztalon is megállja a helyét. 

Mindenkinek kellemes  Advent vasárnapot, és meghitt várakozással teli időszakot kívánok!

 Tészta hozzávalói 22x32 cm-es tepsihez:

50 dkg liszt

20 dkg vaj

15 dkg porcukor

1 cs sütőpor

csipet só

1 db tojás (nagy)

kb. 1 dl hideg tej

1 ek kakaó

A lisztet keverjük össze egy csipet sóval, és a sütőporral, majd szitáljuk át.

Ezután adjuk hozzá a felkockázott hideg vajat, majd kezdjük el összemorzsolni. Amikor már kellően morzsalékos, keverjük hozzá a porcukrot, adjuk hozzá a tojást, és egy kevés hideg tejet, majd gyors mozdulatokkal gyúrjuk össze a tésztát.

Ezután osszuk el három egyenlő részre, majd az egyik tésztához adjuk hozzá a kakaót, és gyúrjuk alaposan össze.

 Töltelék hozzávalói:

20 dkg darált dió

20 dkg porcukor

1 cs vaníliás cukor

3 db tojásfehérje (nagy)

csipet só

4-5 ek sárgabaracklekvár 

A tojásfehérjét egy csipet sóval kezdjük el habbá verni. Amikor kezd kifehéredni, állandó keverés mellett, kanalazzuk hozzá a porcukrot, majd verjük kemény habbá.

A darált diót keverjük össze a vaníliás cukorral, majd két részletben adjuk hozzá a keményre felvert tojáshabhoz, és óvatosan forgassuk össze.

Az egyik tésztát nyújtsuk ki, majd helyezzük bele az előzőleg sütőpapírral kibélelt tepsibe. 

Ezután kenjük meg a sárgabaracklekvárral, majd helyezzük rá a kinyújtott barna tésztát.

Ezután egyenletesen kenjük rá a habos-diós tölteléket, majd óvatosan helyezzük rá a maradék, kinyújtott tésztalapot.

Helyezzük be előmelegített sütőbe, majd közepes hőmérsékleten kb. 25 perc alatt süssük készre. (én légkeverésnél 150 fokon, 20 percig sütöttem)

A sütőből kivéve, rögtön kenjük le a habos mázzal.

Habos-máz hozzávalói:

3 db tojássárga

15 dkg porcukor

1-2 ek hideg tej

A tojássárgához adjuk hozzá a porcukrot, és 1 ek hideg tejet, majd keverjük kifehéredésig. (ha szükséges, még adhatunk hozzá tejet)

A sütőből kivett, forró sütemény tetejére egyenletesen kenjük rá a mázat, majd egy percre helyezzük vissza a sütőbe. (egy perc elég neki, mire kihűl a sütemény a hab is megszárad)

Ezután vegyük ki, és a tepsiben hagyjuk teljesen kihűlni a süteményt.

Tálalás előtt ízlés szerint szeleteljük fel, majd úgy kínáljuk.

Tárkonyos halgombóc leves.

Bevásárláskor a halas pultot sem kerültem el, és egy szép nagy darab afrikai harcsafilét vásároltam. Egy darabot eltettem és a fagyasztóba várakozik éppen, még a másik darabból egy finom leves készült. A halhúsból került felkockázva a levesbe, és a levesbetétként készített gombócba is. Mivel nagyon szeretem a tárkony ízét, így most sem sajnáltam ki, és került bele bőven. Ameddig a leves készre főtt, elkészítettem a halgombócot, majd a levest pár percig továbbfőzve a gombócok is elkészültek. A végeredmény pedig egyszerű, könnyű leves, melyet akár még a karácsonyi asztalon is eltudok képzelni.

 Hozzávalók a leveshez:

 2 db sárgarépa

2 db petrezselyemgyökér

1 kisebb zeller

1 db vöröshagyma

5 dkg vaj

1 ek olaj

só

őrölt bors

tárkony

1 citrom leve

1 tk liszt

2 dl tejföl

1,5 l víz

A vöröshagymát pucoljuk meg, majd vágjuk fel apróra.

A zöldségeket szintén pucoljuk meg, majd vágjuk fel ízlés szerint. 

A vajat és az olajat hevítsük fel, majd adjuk hozzá az apróra vágott vöröshagymát, és pároljuk üvegesre.

Ezután adjuk hozzá a feldarabolt zöldségeket, pároljuk pár percig, majd sózzuk, borsozzuk, szórjuk meg ízlés szerint tárkonnyal, majd keverjük alaposan össze. (én nem spóroltam a tárkonnyal)

Ezután öntsük fel a vízzel, facsarjuk hozzá a citromlevet, majd főzzük a zöldségeket puhára.

Közben készítsük el a halgombócot.

 Halgombóc hozzávalói:

50 dkg afrikai harcsafilé

2 tk halfűszerkeverék

só

1 db tojás

3-4 ek liszt

A  harcsafilét vágjuk fel kisebb kockákra, majd szórjuk meg a halfűszerkeverékkel, és hagyjuk legalább egy fél órát állni.

Ezután kb. 30 dkg halhúst daráljunk le, vagy késes aprítóval pépesítsük. A maradék halhúst tegyük félre.

A pépesített halhúst ezután szórjuk meg egy kevés sóval, adjuk hozzá a lisztet és a tojást, majd keverjük, gyúrjuk össze a masszát. (ha túlságosan ragadna a kezünkhöz, akkor apránként keverjünk hozzá még lisztet)

Ezután az összegyúrt masszából, nedves kézzel formázzunk ízlés szerinti méretű gombócokat.

Amikor a zöldségek már puhára főttek, tegyük bele a levesbe az előzőleg félretett, kockákra vágott halhúst. 

A tejfölt keverjük simára a liszttel, és egy merőkanálnyi levessel, majd állandó keverés mellett, csorgassuk a forrásban lévő leveshez.

Ezután helyezzük bele a halgombócokat, majd pár perc alatt főzzük puhára. (várjuk meg még a gombócok feljönnek a leves tetejére, majd főzzük még 2-3 percig)

Tálalás előtt merjük a levest a halgombóccal együtt tányérba, majd ízlés szerint szórjuk meg apróra vágott petrezselyemzölddel, és úgy kínáljuk.

1 adag tápanyagtartalma:

Energia:177 kcal

Fehérje:11 g

Zsír: 9 g

Szénhidrát: 13 g

Savanyú káposztás-töpörtyűs pofozott pogácsa.

A napokban egy beszélgetés alkalmával szóba került ez a régi, egyszerű, és nagyon olcsó pogácsának az elkészítési módja. Mivel a nagymama sváb családból származott, elmondása szerint bizony náluk a disznóvágások után sokszor megsütötték, a zsír sütésénél visszamaradt töpörtyűalját felhasználva hozzá. A liszten és a fűszereken kívül került még a tésztába savanyú káposzta is, melytől különösen finom. Az összegyúrt tésztát pl. egyben is belelapogathatjuk a tepsibe, majd sütés után kisebb darabokra tépkedve tálaljuk. Vagy, mint a nagymamától tanultam, a lecsippentett tésztát a tenyerünk között ellapítva, (pofozva) is megsüthetjük. A nagymama mindig mondta, csak pofozzátok gyerekek bátran, hogy jó vékony legyen a tészta, mert akkor lesz finom omlós, ropogósszélű. Valóban, nagyon omlós, és nagyon finom az egyszerűsége ellenére.Tálaláskor kínálhatjuk egy tányér leves mellé, vagy éppen vacsorára egy bögre teával.

Hozzávalók16-20 db-hoz:

30 dkg liszt

30 dkg töpörtyű (v. a sütésnél visszamaradt töpörtyűalja)

20 dkg savanyú káposzta (kinyomkodva)

só (ízlés szerint)

őrölt fekete bors (ízlés szerint)

1 db tojás (nagy)

annyi zsiradék, hogy ne legyen száraz a tészta

Az előzőleg alaposan kinyomkodott savanyú káposztát vágjuk fel apróra.

A töpörtyűt daráljuk le. (felhasználhatjuk hozzá a zsírszalonna sütésnél visszamaradt töpörtyűalját is, de azt nem kell ledarálni)

A liszthez adjuk hozzá a ledarált töpörtyűt, ízlés szerint sót, őrölt fekete borsot, és kezdjük el összemorzsolni. (a sózásnál vegyük figyelembe, hogy a káposzta mennyire sós!!!!)

Amikor már morzsalékos, keverjük hozzá az apróra vágott savanyú káposztát, majd adjuk hozzá az egész tojást, és gyors mozdulatokkal gyúrjuk össze a tésztát. (ha túl száraz lenne, akkor egy kevés zsírt is gyúrjunk hozzá)

Egy tepsit béleljünk ki sütőpapírral (v. zsírozzuk és lisztezzük ki), majd a tésztából csippentsünk le egy darabkát, és a két tenyerünk között lapítsuk (pofozzuk) kb. 1 cm  vastagságúra, és tegyük egymástól kicsit távolabb.

Helyezzük be előmelegített sütőbe, majd közepes hőmérsékleten kb. 30 perc alatt süssük szép pirosra.

A sütőből kivéve a tepsin hagyjuk teljesen kihűlni.

Tálaláskor ízlés szerint kínáljuk egy tányér kiadósabb leves mellé, de pl. vacsorára egy bögre teával is nagyon finom.

Vajkaramellás almás pite.

Almás pite az örök kedvenc. Szívesen sütöm pl. nyáron  savanykás almával, de télen az édes almával is megunhatatlan. A linzer tésztával egyszerű dolgozni, így pitékhez általában ezt használom, viszont az almás tölteléken mindig változtatok egy keveset. Ez most is így történt, a linzer tészta ugyanaz, az almát viszont vajkaramellával pároltam pár percig, majd csak utána került az előzőleg édes-diós morzsával megszórt tésztára. Az íze pedig..... nagyon, de nagyon finom. A pitének pedig talán még az eddigieknél is nagyobb sikere volt.

Hozzávalók a tésztához:

35 dkg liszt

20 dkg vaj

10 dkg porcukor

1 db tojás (nagy)

1/2 cs sütőpor

csipet só

1-2 ek hideg víz

A lisztet keverjük össze a sütőporral, egy csipet sóval, majd adjuk hozzá a felkockázott hideg vajat, és kezdjük el összemorzsolni.

Amikor már kellően morzsalékos, keverjük hozzá a porcukrot, majd adjuk hozzá a tojást, egy evőkanál hideg vizet, és gyors mozdulatokkal gyúrjuk össze a tésztát. (ha szükséges, akkor adjunk hozzá még vizet gyúrás közben)

Ezután csípjük le a tészta 1/3 részét, majd tegyük be a hűtőbe. 

A maradék tésztát nyújtsuk ki sütőforma méretűre, béleljük ki vele a formát, majd tegyük be a hűtőbe, addig még elkészítjük a tölteléket. (én két sütőpapír között nyújtottam ki a tésztát)

Töltelék hozzávalói:

6-7 db édes alma

2 cs vaníliás cukor

1 tk őrölt fahéj

10 dkg mazsola (el is hagyható)

1 citrom leve

Szóráshoz:

6 db babapiskóta (darálva)

 5 dkg darált dió

1 cs vaníliás cukor

Vajkaramell hozzávalói:

20 dkg kristálycukor

2 ek víz

1 dl habtejszín

5 dkg vaj

Az almákat hámozzuk meg, majd egy nagyobb lyukú reszelőn reszeljük le. Ezután facsarjuk rá a citromlevet, szórjuk meg az őrölt fahéjjal, és a vaníliás cukorral, adjuk hozzá a mazsolát, majd keverjük alaposan össze.

Egy serpenyőbe tegyük bele a kristálycukrot, adjuk hozzá a vizet, majd addig melegítsük még teljesen felolvad, és szép világos barnára karamellizálódik.

Ezután vegyük le a tűzről, adjuk hozzá a vajat, majd addig keverjük, még teljesen elolvad.

Ezután öntsük hozzá a tejszínt, keverjük össze, és tegyük vissza a tűzre, majd adjuk hozzá az almás keveréket. Pár percig kevergetve pároljuk, majd hűtsük ki teljesen.

A tésztát vegyük ki a hűtőből, és szórjuk meg a babapiskótás-diós-vaníliás cukros keverékkel, majd kanalazzuk rá a lecsepegtetett almát.

A maradék tésztát nyújtsuk ki, majd vágjuk fel vékony csíkokra, és rácsozzuk be vele a pite tetejét.

Helyezzük be előmelegített sütőbe, majd közepes hőmérsékleten 35-40 perc alatt süssük szép pirosra. (én légkeverésnél 160 fokon, 35 percig sütöttem)

A sütőből kivéve a formában hagyjuk hűlni, majd helyezzük rácsra és hűtsük ki teljesen.

Tálalás előtt ízlés szerint szórjuk meg porcukorral, szeleteljük fel, és úgy kínáljuk.

Jó tanács:

Vágjunk le 2 szélesebb csík sütőpapírt, és tegyük bele a sütőformába úgy, hogy bőven túllógjon, majd csak utána tegyük bele a tésztát. Amikor a pite megsült, a sütőpapírcsíkok segítségével egyszerűen kitudjuk majd emelni a formából.

Rántott kacsamáj sajtos-zöldfűszeres bundában.

Ritkán sikerül szép kacsamájat beszerezni, így megörültem amikor megláttam a hentesnél. Vettem is egy ebédre valót, majd sajtos-zöldfűszeres sűrű palacsintatésztába alaposan beleforgattam, és bő olajba rántottam ki. Ameddig a máj sült, a krumpli is szép pirosra sült. A hasábokra vágott krumplit szintén bő olajban sütöttem meg. (a krumplit mindenképpen hideg olajba tegyük bele, és úgy kezdjük el sütni) Ritkán sütök bő olajban, de ez az ebéd bizony így készült, és állítom, hogy sem a kacsamáj, sem pedig a sült krumpli nem tocsogott az olajban. Tálaláskor ízlés szerint salátát, savanyúságot, vagy éppen meggy befőttet kínáljunk hozzá.

 Hozzávalók:

6 db kacsamáj

só

őrölt fehér bors

Zöldfűszeres  palacsintatészta hozzávalói:

2 db tojás

1,5 dl tej

liszt (amennyit felvesz)

5 dkg reszelt sajt

só

kisebb csokor petrezselyemzöld

kisebb csokor snidling

bő olaj a sütéshez

A májat enyhén sózzuk, és szórjuk meg őrölt borssal.

A tojást keverjük simára a tejjel, az apróra vágott zöldfűszerekkel, a reszelt sajttat, sóval, és annyi liszttel hogy egy sűrűbb palacsintatésztát kapjunk. 

A májat először forgassuk bele lisztbe, majd a simára kevert, fűszeres palacsintatésztába, és óvatosan helyezzük bele az előzőleg felforrósított olajba.

Ezután egy fedővel fedjük le a serpenyőt, majd mérsékeljük a lángot, és süssük a máj mindkét oldalát szép pirosra.

Sült krumpli hozzávalói:

6-7 nagyobb sütnivaló krumpli (pl. sárga)

bőséges mennyiségű étolaj

só

A krumpli pucoljuk meg, vágjuk fel ízlés szerinti hasábokra, majd töröljük szárazra mielőtt felöntenénk az olajjal.

Ezután tegyük bele a serpenyőbe, és öntsük fel annyi HIDEG olajjal, hogy bőven ellepje, majd kezdjük el sütni. (mindenképpen hideg legyen az olaj)

Sütés közben keverjük át egyszer óvatosan, majd hagyjuk szép pirosra sülni. (óvatosan keverjük át, hogy a krumpli ne törjön)

Amikor szép pirosra sült, szedjük ki egy szűrőkanállal, alaposan csepegtessük le, majd ízlés szerint szórjuk meg sóval. (sózás után rögtön tálaljuk, mert különben a sótól elveszti a ropogóságát)

Tálaláskor halmozzuk a sült krumplit a tányérra, helyezzük rá a rántott kacsamájat, majd ízlés szerint salátával, savanyúsággal, befőttel kínáljuk.

Libamell sajtos krumplipürével és narancsos-mézes sárgarépával.

A Márton napi libalakomán terítékre került a liba melle is. Bevallom, én nem szeretem, vagyis eddig nem nagyon szerettem a liba, vagy éppen kacsa mellét, de ez most gyökeresen megváltozott. Eddig is arra törekedtem, hogy sütésnél ne száradjon ki, és ha lehet azért átsüljön kellően a hús. A napokban viszont az egyik főzős műsort nézve, egy számomra új technikát láttam, és akkor rögtön el is döntöttem, hogy a libamellet én is úgy fogom elkészíteni. Először a csontból, zöldségekből egy alaplevet főztem, és az előzőleg besózott mellfiléket a forró lében hagytam párolódni, majd csak azután sütöttem szép pirosra. A hús így nagyon finom szaftos marad, és kellően át is sült. Nekünk nagyon ízlett. A köretnek krumplipürét készítettem, melybe került némi reszelt sajt is, és állítom igazán jót tett neki. A narancsos-mézes sárgarépáról pedig csakis annyit tudok elmondani, hogy már magában is nagyon finom volt, de a sült libamellel és a sajtos krumplipürével együtt egy igazi ünnepi lakomát sikerült feltálalnom.

Hozzávalók a libamellhez:

2 db libamellfilé

 só

őrölt fehér bors

őrölt szerecsendió 

1 ek libazsír

Hozzávalók az alapléhez:

a filézés után visszamaradt mellcsont

2 db sárgarépa

2 db petrezselyemgyökér

1 kisebb zeller

1 db vöröshagyma

2 gerezd fokhagyma

1 csokor petrezselyemzöld

5-6 db szemes bors

1 db babérlevél

Először a húst óvatosan fejtsük le a csontról, majd a bőrét éles késsel irdaljuk be.(figyeljünk, hogy a húsba ne vágjunk bele)

A lefejtett hús mindkét oldalát alaposan dörzsöljük be sóval, majd a húsos felét ízlés szerint szórjuk meg őrölt fehér borssal, és egy csipet szerecsendióval. Ezután hagyjuk állni 1-2 órát, vagy egy egész éjszakát. (én egész éjszakára betettem a hűtőbe)

A filézés után visszamaradt csontot a zöldségekkel, és fűszerekkel főzzük legalább két órán át, majd szűrjük le, és forraljuk fel. 

Amikor a zöldségalaplé felforrt, vegyük le a tűzről, majd helyezzük bele az előzőleg befűszerezett mellfiléket. Egy fóliával szorosan fedjük le, és hagyjuk a húst a forró lében állni 30 percig.

Egy serpenyőbe olvasszuk fel a zsírt, és a bőrös felével lefelé helyezzük bele a libamellet, majd süssük szép pirosra, ropogósra. (sütés közben a forró zsírral folyamatosan locsoljuk a húsos részt)

Amikor a bőre már szép pirosra sült, fordítsuk át a húst, és a másik felét is süssük szép pirosra. Ezután vegyük ki a zsírból, és tálalásig tartsuk melegen.

Sajtos krumplipüré hozzávalói:

4-5 db krumpli (pl. sárga krumpli)

10 dkg reszelt sajt

10 dkg vaj

só (ízlés szerint)

egy kevés meleg tej

A krumplit pucoljuk meg, majd vágjuk fel apró kockákra, és enyhén sós vízben főzzük puhára.

Ezután szűrjük le, majd adjuk hozzá a vajat, a reszelt sajtot, ízlés szerint sót, és keverjük jó habosra. Keverés közben, ha szükséges adjunk hozzá meleg tejet, hogy a püré jó habos-krémes legyen.

Narancsos-mézes sárgarépa hozzávalói:

4-5 db nagy sárgarépa

1 db narancs

3-4 ek méz

2 dkg vaj

A sárgarépát pucoljuk meg, ízlés szerint vágjuk fel, majd enyhén sós vízben, pár perc alatt főzzük roppanósra. Ezután szűrjük le.

Egy serpenyőbe olvasszuk fel a mézet és a vajat, majd adjuk hozzá a roppanósra főzött sárgarépát. 

Ezután reszeljük rá fél narancs héját, és facsarjuk rá az egész narancs levét. Forgassuk alaposan össze, majd kisebb lángon, néha megrázogatva, karamellizáljuk a sárgarépát, addig még a narancsos lé kissé besűrűsödik. 

Tálalás előtt a libamellet ízlés szerint felszeletelve helyezzük a tányérra, kanalazzuk mellé a sajtos krumplipürét és a narancsos-mézes sárgarépát, majd úgy kínáljuk.

Konfitált libacomb zsírjában sült krumplival és ananászos savanyú káposztával.

A Márton napi liba-lakomákról szóló első írásos feljegyzés még 1171-ből származik. Akkoriban ez azzal volt összekapcsolható, hogy Szent Márton napja jelentette a paraszti év végét, vagyis ekkor vette kezdetét a téli pihenő időszak. Ilyenkor kóstolták meg először az újbort, és vágták le a tömött libákat. A népi mondás szerint "aki Márton napján libát nem eszik, az egész évben éhezik". Ezt elkerülendő, én minden évben megpróbálom ezt a népszokást betartani, és ezen a napon valamilyen formában liba kerül a tányérunkra. A libacombot az évek hosszú sora alatt, már többféle fűszerezéssel, és különböző köretekkel tálaltam fel. Az idei évben úgy döntöttem, hogy konfitált (azaz szép lassan, alacsony hőfokon) sütöm készre az előzőleg bepácolt combokat. A lassú sütésnek köszönhetően a hús finom omlósra a bőre pedig ropogósra sült. Köretnek a combok sütésnél visszamaradt zsírban krumplit sütöttem. Tálaláskor a pirosra sült libacombot pedig a krumplival, és ananászos savanyú káposztával kínáltam, melyek nagyon jól illetek egymáshoz. (további Márton napi receptek a linkre kattintva megtalálhatóak)

Hozzávalók:

 4 db libacomb

1 ek só

1/2 mk őrölt fehér bors

1/2 mk kakukkfű (szárított)

1/2 mk majoranna

szerecsendió (ízlés szerint)

4-5 gerezd fokhagyma

annyi liba vagy sertészsír hogy ellepje (jó sok kell hozzá)

A sütés előtti napon a combokat alaposan dörzsöljük be a sóval, majd a húsos felét szórjuk meg a fűszerekkel. Ezután fedjük le és tegyük be a hűtőbe, hogy a só és a fűszerek kellően átjárják a húst.

Sütés előtt vegyük ki a hűtőből a befűszerezett combokat, majd papírtörlővel óvatosan itassuk fel a nedvességet.

Ezután a bőrös felével lefelé helyezzük egy tepsibe egymásmellé, rakjuk mellé a fokhagymagerezdeket, majd öntsük fel annyi meleg zsírral, hogy teljesen ellepje, ne maradjanak kilátszó húsrészek.

Helyezzük be közepes hőmérsékletű sütőbe, majd süssük kb. 30 percig. Ezután vegyük kicsit lejjebb a hőfokot, majd süssük 2,5 -3 óra alatt puhára, szép pirosra. (én légkeverésnél 140 fokon sütöttem 30 percig, majd levettem 120 fokra, és úgy sütöttem készre)

A sütőből kivéve a zsírban hagyjuk tálalásig hűlni.

Zsírjában sült krumpli hozzávalói:

1 kg sütnivaló krumpli (pl. sárga krumpli)

2 tk só

2-3 dl zsír (amiben a combok sültek)

A krumplit pucoljuk meg, majd vékonyan szeleteljük fel. Ezután szórjuk meg a sóval, és alaposan forgassuk össze.

Egy tepsibe egyenletesen terítsük bele a sózott krumplikarikákat, majd öntsük fel a pecsenyezsírral, és forgassuk alaposan össze.

Helyezzük be közepes hőmérsékletű sütőbe, majd kb. 1 óra alatt süssük szép pirosra. (sütés közben egyszer óvatosan hogy ne nagyon törjön, keverjük át)

Amikor a krumpli megsült, vegyük ki a sütőből, és öntsük le róla a felesleges zsírt.

Ananászos savanyú káposzta hozzávalói:

80 dkg savanyú káposzta

1 db ananász konzerv (v. friss ananász)

1 db vöröshagyma

2 db babérlevél 

4-5 db borókabogyó

őrölt bors (ízlés szerint)

1 ek kristálycukor

2 dl fehérbor

1,5-2 dl ananászlé (v. víz)

2 ek olaj

A savanyú káposztának alaposan nyomkodjuk ki a levét. (majd ízlés szerint vágjuk fel rövidebb szálakra)

A vöröshagymát pucoljuk meg, majd vágjuk fel apróra.

Az olajat hevítsük fel, majd adjuk hozzá az apróra vágott vöröshagymát, és pároljuk üvegesre. Ezután szórjuk meg a cukorral, majd pár percig kevergetve karamellizáljuk.

Ezután adjuk hozzá a savanyú káposztát, keverjük alaposan össze, majd öntsük fel a borral, és az ananászlével. Közben ízlés szerint szórjuk meg őrölt borssal, adjuk hozzá a babérlevelet, és a borókabogyót, majd lefedve pároljuk 20-25 percig. (közben keverjük át, és ha szükséges a folyadékot pótoljuk)

Amikor a káposzta megpárolódott, adjuk hozzá az ananászt és pároljuk tovább még pár percig, majd vegyük le a tűzről, és hagyjuk tálalásig teljesen lefedve.

Tálaláskor helyezzük tányérra a szép pirosra sült libacombot, ízlés szerint kanalazzuk mellé a sült krumplit és az ananászos savanyú káposztát, majd úgy kínáljuk.

Tárkonyos libazúza leves sonkás galuskával.

Márton napra pl. készíthetünk libazúzából egy finom levest, sok zöldséggel és tárkonnyal. Én nagyon szeretem a tárkony ízét, így nem sajnáltam most sem ki, így került a levesbe bőven. Mivel a hűtőben éppen volt egy darabka főtt-füstölt sonka, így gondoltam a levesbe szaggatott galuskát egy kicsit megbolondítom vele. Bizony jó ötletnek bizonyult, mert a citromlétől kissé savanykás leveshez nagyon jól illett a fűszeres galuska. Persze azért nem csak Márton napján készíthetjük el ezt a finom, és egyszerű levest.......

 Hozzávalók a leveshez:

30 dkg libazúza

1 db petrezselyemgyökér

2 db sárgarépa

1/2 zeller

1 db vöröshagyma

só

őrölt bors

tárkony (ízlés szerint)

1/2 citrom leve

1,5 dl főzőtejszín

1 ek libazsír

1,5 l víz

A zúzát daraboljuk fel ízlés szerint. (én kisebb kockákra vágtam) A zöldségeket tisztítsuk meg, majd szintén vágjuk fel ízlés szerint. A vöröshagymát pucoljuk meg, majd vágjuk fel apróra.

Egy edénybe hevítsük fel a zsírt, majd adjuk hozzá az apróra vágott vöröshagymát, és kezdjük el üvegesre párolni.

Amikor már kellően üveges, adjuk hozzá a feldarabolt zöldségeket, és pároljuk pár percig. Ezután adjuk hozzá a felkockázott libazúzát, sózzuk, borsozzuk, és szórjuk meg ízlés szerint tárkonnyal, majd pároljuk tovább pár percig. (én bőven megszórtam tárkonnyal, de ez ízlés dolga)

Ezután öntsük fel a vízzel, facsarjuk bele a citromlevet, majd addig főzzük, hogy a zúza teljesen megpuhuljon. Ekkor csorgassuk bele a tejszínt, és melegítsük forráspontig, majd szaggassuk bele az előzőleg elkészített sonkás-galuskát.

Sonkás-galuska hozzávalói:

10 dkg főtt füstölt sonka (csak a száraz húsos része)

4 ek búzadara

1 ek liszt

1 db tojás (nagy)

1 ek olaj

só

őrölt bors

apróra vágott petrezselyemzöld

A búzadarát, a lisztet, a sót, és az őrölt borsot keverjük össze, majd adjuk hozzá az apróra vágott sonkát, a petrezselyemzöldet, az olajat, és az egész tojást. 

Ezután keverjük alaposan össze, majd hagyjuk legalább egy fél órát állni mielőtt a levesbe szaggatnánk. (ha túl száraz lenne, akkor egy pici vizet keverhetünk hozzá)

A forrásban lévő levesbe, egy kisebb kanállal szaggassuk bele a galuskát, majd pár perc alatt főzzük puhára. ( figyeljünk, hogy ne forrjon a leves, inkább csak gyöngyözzön, és közben kóstoljuk meg a galuskát hogy megfőtt-e a belseje is)

Tálalás előtt merjük a levest tányérba, majd szórjuk meg apróra vágott petrezselyemzölddel és úgy kínáljuk.

Libanyak zöldséges-májas töltelékkel, krumplisalátával.

Márton napra készülődvén, a liba minden porcikáját szeretném felhasználni, így a nyakáról lefejtett bőr is megtöltésre került. Először egy zsemlés-májas töltelékre gondoltam, végül aztán úgy döntöttem, hogy a libamáj felhasználásával, valamint némi bacon hozzáadásával, egy zöldséges tölteléket készítek. Kicsit azért izgultam, hogy majd milyen is lesz, és feltudom-e majd szépen szeletelni, de mint kiderült, feleslegesen izgultam. A pirosra sült vékony bőr összefogta a tölteléket, így hidegen szépen tudtam szeletelni, az íze pedig nagyon finom volt. Köretnek pedig egy egyszerű krumplisalátát készítettem, mely nagyon jól illett hozzá. Tálalhatjuk pl. előételként, de főételként is megállja a helyét.

 Hozzávalók:

1 db libanyak bőre

1 db libamáj (házi liba mája)

10 dkg bacon

20 dkg mexikói zöldségkeverék

só

őrölt színes bors

majoranna

3-4 ek libazsír  

A zöldségkeveréket enyhén sós vízben főzzük roppanósra, majd szűrjük le, és hűtsük ki teljesen.

A bacont és a libamájat vágjuk fel kisebb kockára.

A felkockázott bacont süssük pirosra, majd szedjük ki a zsiradékból és hűtsük ki.

A visszamaradt zsiradékba kezdjük el sütni a felkockázott libamájat, közben sózzuk, borsozzuk, és szórjuk meg majorannával. Ezután szintén hűtsük ki.

Ezután a zöldségkeverékhez adjuk hozzá a pirosra sült bacont és a libamájat, majd keverjük össze. Ha szükséges még sózzuk és borsozzuk.

A libanyak bőr egyik végét szorosan kössük be, majd töltsük meg a zöldséges töltelékkel. Ezután szintén szorosan kössük be a végét. (jól nyomkodjuk bele a tölteléket, hogy minél tömörebb legyen)

Egy kisebb tepsibe kanalazzuk bele a felolvasztott libazsírt, majd helyezzük bele a megtöltött libanyakat.

Helyezzük be a sütőbe, majd közepes hőmérsékleten süssük szép pirosra. Sütés közben többször fordítsuk át, hogy minden oldala szép pirosra süljön.

A sütőből kivéve hagyjuk kihűlni, majd tegyük be a hűtőbe, hogy kellően lehűljön és feltudjuk majd szeletelni. (szeletelésnél éles kést használjunk, mert különben szétesnek a szeletek)

Krumplisaláta hozzávalói:

50 dkg krumpli (pl. sárga)

2 dl tejföl

4-5 ek majonéz

csipet só

cukor (ízlés szerint)

csipet őrölt fehér bors

A krumplit pucoljuk meg, majd vágjuk fel kisebb kockákra. Ezután enyhén sós vízben főzzük puhára, majd szűrjük le, és hagyjuk teljesen kihűlni. (figyeljünk nehogy a krumplit túlfőzzük!!)

A tejfölhöz adjuk hozzá a majonézt, egy csipet sót és borsot, ízlés szerint cukrot, majd keverjük simára.

Amikor a krumpli teljesen kihűlt, öntsük rá a tartármártást, majd óvatosan keverjük, forgassuk össze. Ezután hagyjuk 1-2 órát állni, hogy az ízek kellően összeérjenek.

Tálaláskor helyezzük tányérra a felszeletelt libanyakat, majd kanalazzuk mellé a krumplisalátát és úgy kínáljuk.

Almás-diós saláta Heinz salátaöntettel.

Nagyon szeretem az egyszerűen elkészíthető salátákat, és van hogy vacsorára már nem is kívánunk mást. Ilyenkor jól jön, ha van itthon pl. egy készen megvásárolható salátaöntet, melyet azért néha megengedhetünk magunknak. Bevallom, én jobban szeretem saját magam összeállítani a salátára az öntetet, de ez a Heinz termék még nekem is nagyon ízlett. A saláta hozzávalóit sem bonyolítottam túl..... a jégsalátát egyszerűen csak kisebb darabokra csipkedtem, majd reszelt sárgarépa, és apró kockákra vágott alma került még hozzá. Végül megcsorgattam az öntettel, meglocsoltam egy kevéske dióolajjal, megszórtam apróra vágott dióval, és már ropogtathattuk is.

 Hozzávalók:

1 kisebb jégsaláta

2 db alma

2 db sárgarépa

2-3 marék dió

1 db Heinz salátaöntet

dióolaj

A jégsalátát csipkedjük kisebb darabokra. A sárgarépát pucoljuk meg, majd reszeljük le egy nagyobb lyukú reszelőn. Az almát hámozzuk meg, vágjuk ki a magházat, majd daraboljuk fel kisebb kockákra. A diót tördeljük össze.

Tegyük egy tálba az előkészített hozzávalókat, és óvatosan forgassuk össze.

Ezután csorgassuk rá a salátaöntetet, locsoljuk meg ízlés szerint a dióolajjal, szórjuk meg az apró diódarabokkal, majd tálaljuk.

Fűszeres sertéskaraj mézes-zsályás sütőtökkel.

Pár szelet sertéskarajból, egy sütőtökből, és pár szem krumpliból, na meg persze fűszerekből, egy finom hétvégi ebédet tudunk pl. a hétvégi asztalra varázsolni. A húst érdemes már előző este bepácolni, hogy kellően átjárják az ízek, mielőtt a sütőbe kerülne. A sütőtöknek éppen szezonja van, így mézzel, fűszerekkel, és friss zsályalevéllel egy finom köretet tudunk készíteni a hús mellé. A fűszeres sült húshoz nagyon jól illik a mézes-zsályás sütőtök, de azt egy finom, krémes krumplipürével tudjuk csak igazán finoman feltálalni. (A recept megjelent a szeptemberi "Küldd el a Recepted!" Gizi-Receptjei rovatban)

Hozzávalók a sertéskarajhoz:

8 szelet sertéskaraj (csont nélkül)

só

1 dl fehérbor (v. víz)

Pác hozzávalói:

2 tk koriandermag

1 tk római kömény (egész)

1 tk ételízesítő

1 nk pirospaprika

1 mk só

2-3 gerezd fokhagyma

1 tk szójaszósz

1tk worcestershire szósz

1,5 dl étolaj

A hússzeleteket enyhén sózzuk be, majd hagyjuk állni, még elkészítjük a pácot.

A koriandermagot és a római köményt tegyük bele egy serpenyőbe, majd állandó kevergetés mellett, pár pillanat alatt, pörköljük meg. Ezután rögtön öntsük át egy mozsárba, majd törjük alaposan össze.

Egy tálba öntsük bele az olajat, majd adjuk hozzá a megpörkölt, és összetört magokat, a pirospaprikát, a kétféle szószt, a sót, az ételízesítőt, és nyomjuk bele a fokhagymát.

Ezután alaposan keverjük össze, és egyesével forgassuk bele a hússzeleteket, majd takarjuk le a tálat, és hagyjuk pár órát (v. egy egész éjszakát) pácolódni.

Egy tepsibe öntsük bele a bort (v. vizet) és helyezzük egymásmellé a bepácolt hússzeleteket, majd öntsük rá a visszamaradt páclevet is. Ezután alufóliával fedjük le a tepsit, mielőtt a sütőbe tennénk.

Helyezzük be előmelegített sütőbe, majd pároljuk kb. 45 perc alatt puhára. Ekkor vegyük le a fóliát, majd helyezzük vissza a sütőbe, és süssük szép pirosra a hússzeleteket.

Mézes-zsályás sütőtök hozzávalói:

1 közepes méretű sütőtök

1 marék friss zsályalevél

1,5 dl fehérbor (v. víz)

3-4 db szegfűszeg

1 mk őrölt fahéj

egy csipet só

őrölt színes bors (ízlés szerint)

4-5 ek méz

A sütnivaló tököt pucoljuk meg, vájjuk ki a magházat, majd vágjuk fel kisebb kockákra. A zsályalevelet vékonyan csíkozzuk fel.

A felkockázott tököt tegyük bele egy edénybe, öntsük fel a borral (v. vízzel), szórjuk meg a zsályalevéllel, egy csipet sóval, az őrölt fahéjjal, a szegfűszeggel, ízlés szerint őröljünk rá színes borsot, majd félig lefedve, főzzük félpuhára.

Ezután csorgassuk rá a mézet, majd óvatosan keverjük össze, és néha megrázogatva hogy a sütőtök ne törjön össze, pároljuk még pár percig. (ezalatt a méz rákaramellizálódik a tökre, és kissé besűrűsödik)

Ameddig a hús sül, és a sütőtök fől, készítsünk hozzá ízlés szerinti köretet. Jól illik hozzá pl. a krumplipüré.

Tálaláskor helyezzük tányérra a pirosra sült karajszeleteket, majd kanalazzunk mellé a mézes-zsályás sütőtökből, és az ízlés szerinti köretből, majd úgy kínáljuk.

Tejfölös-mustáros brokkolikrémleves.

A hűtőben várakozott már napok óta egy szép csokor brokkoli, és éppen volt egy kisebb póré is itthon. A kertben pedig szépen zöldell a kakukkfű, így minden adott volt egy krémleveshez. Ameddig a leves készült (bő fél óra) a sütőben ropogósra sültek a kiflikarikák, és már csak a tálalás volt hátra. A mai szomorkás, és eléggé hűvös napon pedig igencsak jólesett elkanalazgatni ezt az egyszerű krémlevest. Teljes kiőrlésű kiflivel a cukorbetegek is fogyaszthatják.

 Hozzávalók:

1 közepes csokor brokkoli

1 kisebb póréhagyma

4-5 ág kakukkfű (levelek lecsipkedve)

1 késhegynyi szerecsendió

2 tk ételízesítő

só (ízlés szerint)

őrölt színes bors (ízlés szerint)

1 ek dijoni mustár

2 dl tejföl

5 dkg vaj

1 ek olívaolaj

A brokkolit szedjük rózsáira, és a vastagabb szárrészt vékonyan pucoljuk meg, majd vágjuk fel kisebb darabokra. Ezután folyó víz alatt mossuk meg, majd alaposan csepegtessük le.
A póréhagymát vékonyra  karikázzuk  fel.

A vajat és az olajat hevítsük fel, majd adjuk hozzá a felkarikázott póréhagymát, szórjuk meg egy csipet sóval, és pár perc alatt pároljuk üvegesre.

Ezután adjuk hozzá az alaposan lecsepegtetett brokkolit, szórjuk meg a fűszerekkel, keverjük, forgassuk össze, majd öntsük fel annyi vízzel, hogy ellepje. Forraljuk fel, majd a hőfokot mérsékelve, főzzük puhára. (közben kóstoljuk, és ha szükséges ízesítsünk utána)

Amikor a brokkoli puhára főt, vegyük le a tűzről, majd botmixerrel pépesítsük.

A tejfölt keverjük simára a mustárral, és egy merőkanál leturmixolt levessel.

Ezután tegyük vissza a levest a tűzre, melegítsük forráspontig, majd állandó keverés mellett, csorgassuk hozzá a tejfölös-mustáros keveréket. Kevergetve főzzük még 1-2 percig, majd vegyük le a tűzről, és tálalásig tartsuk melegen.

Tálaláskor merjük a levest tányérba, csepegtessük meg olívaolajjal, majd ízlés szerint pirított kiflikarikákkal, esetleg levesgyönggyel kínáljuk.

1 adag leves tápanyagtartalma:

Energia: 187 kcal

Fehérje: 6 g

Zsír: 16 g

Szénhidrát: 5 g