2014. december 4., csütörtök

Orgonabillentyű. (avagy diós rudacskák)




Az orgonabillentyűről nekem mindig az a sütemény jut eszembe, amely nélkül a régi falusi lakodalom erre felénk elképzelhetetlen volt. Gyerekként faltuk egyiket a másik után ebből a tömény édességből, de egyszerűen nem tudtuk abbahagyni. A nagymama is sokszor megsütötte ünnepek közeledtével, de én sajnos a sütésben nem, csakis az elfogyasztásából vettem ki a részem. Így aztán nem is tudom, milyen fortéllyal sikerültek a nagymamának olyan szép egyformára a billentyűk. Végre rászántam magam, és én is megpróbálkoztam a sütésével. Elsőre bizony nem lettek valami szépek, a hab kissé folyósabb volt a kelleténél, így aztán mindenképpen ismétlés következett. Jó, tudom most sem lettek a rudacskák formásak, és egyformák, na de az ízük....... A diós-habos, és igazán tömény süteményt, bevallom most sem tudtam abbahagyni, csak ettem, és ettem, egyiket a másik után.





Hozzávalók:

25 dkg darált dió
25 dkg porcukor
1 db tojás (nagy)
1 cs vaníliás cukor
1 citrom reszelt héja
1 kk őrölt fahéj


A darált diót keverjük össze a porcukorral, a vaníliás cukorral, az őrölt fahéjjal, és a reszelt citromhéjjal, majd adjuk hozzá a villával felvert tojást, és gyors mozdulatokkal gyúrjuk össze. Közben, ha ragadna a kezünkhöz, akkor szórjuk meg liszttel, és úgy gyúrjuk tovább.

Ezután liszttel megszórt felületen nyújtsuk ki kb.1 centi vastagságúra. (Én enyhén lisztes, szilikonos nyújtólapon nyújtottam ki, így nem ragadt le)

A vékonyra nyújtott tésztát ezután kenjük meg az elkészített tojáshabbal.





 Tojáshab hozzávalói:

2 db tojásfehérje (nagy)
25 dkg porcukor
1 ek étkezési keményítő 
1/2 tk ecet (10%-os)


Egy keverőtálba tegyük bele a tojásfehérjét, és robotgéppel kezdjük el felverni, majd amikor már kezd kifehéredni, állandó keverés mellett, kanalazzuk hozzá a porcukrot.
 
Amikor már szép fehér a hab adjuk hozzá először az ecetet, majd az étkezési keményítőt, és keverjük még 1-2 percig, hogy jó kemény habot kapjunk. (Ha kézzel verjük fel a habot, akkor legyünk kitartóak, mert jó néhány percig kell keverni, hogy kellően sűrű habot kapjunk.)

Az előzőleg vékonyra nyújtott diós tészta tetejére egyenletesen kenjük rá a habot, majd éles késsel (v. derelyevágóval) ízlés szerint szeleteljük fel. (Én újabban egy zacskóba töltöm a felvert habot, és úgy nyomom rá az előzőleg felszeletelt rudacskák tetejére.)

Ezután egy késsel vagy spatulával alányúlva, helyezzük a rudakat egy sütőpapírral bélelt tepsire, egymástól kicsit távolabb.

Helyezzük be előmelegített sütőbe, majd alacsony hőmérsékleten szárítsuk 20-25 percig. (Én légkeverésnél 90 fokon, 20 percig szárítottam)

Ezután vegyük ki a sütőből, és a tepsin hagyjuk pár percig hűlni, majd helyezzük rácsra és hűtsük ki. (pár perc után, késsel alányúlva, óvatosan válasszuk le a sütőpapírról)





A teljesen kihűlt süteményt fogyaszthatjuk azonnal, de száraz, hűvös helyen hosszabb ideig eltarthatjuk. (amennyiben kóstolás után marad belőle, mert igaz eléggé tömény édesség, de olyan finom, hogy szinte nem lehet abbahagyni)


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése