2010. január 10., vasárnap

Mazsola mártás korabeli recept alapján



Tegnap hívott meg minden blogost, Tűzpadka(Sándor)egy recept elkészítésére. Akinek csak kedve van elkészíteni egy igen régi, korabeli ételt, vagyis inkább sült hús mellé készíthető, mazsolás mártást. Az eredeti recepttől kicsit eltértem, mivel tyúkot kellett volna sütni, és én annak bizony híján voltam. Ezáltal én sertés tarját sütöttem, a marha húsleves helyett pedig húsleves kockát használtam, így apró kis változtatással készítettem el. Ettől függetlenül, nagyon finom lett, és remélem ennyi változtatást Sándor is elnéz nekem. Különben is az ilyen reneszánsz ételek készítésének Ő a nagymestere, és én csak kullogok utána.Egy biztos, ez volt az első, de nem az utolsó hogy ezt a receptet elkészítettem. Kifogom majd próbálni tyúkhússal is, mert az egy másik ízvilág. Addig is bátran merem ajánlani mindenkinek. Sándornak pedig szeretném megköszönni a receptet!!!!


2 szelet karaj
1 db vöröshagyma
5 dkg mazsola
1/2 citrom leve
1/2 marhahúsleves kocka
1,5 dl víz
0,5 dl édes fehérbor
margarin
3 ek méz
gyömbér
kurkuma
4 db szegfűszeg
őrölt fehér bors

A húst ízlés szerint fűszerezni, majd egy serpenyőbe margarint tenni és ha már felolvadt bele helyezni a húst. Mindkét oldalát fehéredésig sütni, majd egy pici bort önteni alá, lefedve puhára párolni, majd szép pirosra sütni. Ha elkészült kivenni a maradék pici szaftból és félre tenni.

A hagymát apróra vágni, és a megmaradt szaftba elkezdeni párolni. Pici margarint még adni hozzá. Ha már kezd üveges lenni, hozzáadni a mazsolát, a citrom levet és a mézet, majd jól összeforgatni. Ezután felönteni a vízben feloldott marhahúsleves kockával, és a borral. Ízesíteni pici gyömbérrel(én őröltet használtam) kurkumával(ezt a sáfrány helyett tettem bele), a szegfűszeggel és az őrölt fehér borssal.
Lefedve puhára párolni(kb.10 perc), majd a fedőt levéve addig főzni míg besűrűsödik. Ha már kellően sűrű, melléhelyezni a húst, lefedni és elzárni alatta a gázt.
Én krumplipürét adtam hozzá, és a képen külön tálaltam a mártást a látvány miatt.
Nagyon finom lett, és szerintem bármilyen sült hús kitűnő kísérője lehet.

8 megjegyzés:

  1. Csak gratulálni tudok. A részletes értékelésem megtalálod az oldalamon. Azt kívánom, hogy még sok ehhez hasonló recept feldolgozást készíts!
    Sándor

    VálaszTörlés
  2. De ügyes vagy, hogy elkészítetted! Én is jártam Tűzpadkánál, elolvastam a receptet. Ezért is jár esetleg pont?!:) Mi nem szeretjük a mazsolát, kihagyom a kalácsokból, túróból is. Mindenesetre figyelek ki hogyan oldotta meg a "feladatot".

    VálaszTörlés
  3. Nagyon érdekes recept, eszembe sem jutna. De ki fogom próbálni, bár annyira nem jön be a mazsola. A karaj inkább.:-) Guszta nagyon!!

    VálaszTörlés
  4. Tűzpadka!
    Itt is szeretném megköszönni azt a csodaszép ajándékot amit tőled kaptam, és a hozzá tartozó dicsérő szavakat!!! Nálad nélkül ez a finom mártás nem készülhetett volna el, köszönöm a receptet!!!

    VálaszTörlés
  5. Thrini!
    Köszönöm!! Akkor sajnos ez nem nektek való, mert a mazsola az kihagyhatatlan. Én is kíváncsi vagyok, ki készítette még el, és esetleg milyen változtatással.:)

    VálaszTörlés
  6. Andi!
    Egy próbát megér, és hátha megkedveled a mazsolát!!! De a karaj anélkül is finom!!:))

    VálaszTörlés
  7. Jól hangzik. Már Viki mazsolás rizsénél is csorgott a nyálam, de most már nem bírok magammal (bocs, ez lehet illetlenül hangzik :-D). Nekem van tyúkom, de az udvaron szaladgál. Ha úgy döntünk, változtatunk ezen az állapoton, egészen biztosan visszajövök a receptért.

    VálaszTörlés
  8. Ani!
    Nem hangzott illetlenül, én is szoktam ilyet írni!!! Nagyon finom lett, és disznó húshoz is illik. A tyúkkal biztosan más az összhatás, így kíváncsian várom majd a beszámolódat róla.

    VálaszTörlés