Császármorzsa avagy smarni.

A nagymama gyerekkoromba sokszor készített smarnit, vagyis eredeti nevén császármorzsát. Alig győztem kivárni hogy elkészüljön, és jól megcukrozva, sárgabaracklekvárral megcsepegtetve már ettem is. Amióta saját konyhát vezetek én is többször készítettem már, de valahogy soha nem lett olyan finom mint a nagymamáé, pedig nekem is remekül sikerül. Én ugyan már nem serpenyőben kevergetem, hanem a sütőben sütöm meg az aranyló morzsaszemeket. Szerintem így biztos a siker, és a mazsola sem pirul meg. A végeredmény pedig így is morzsalékos, és nagyon finom.

Hozzávalók:

20 dkg búzadara
15 dkg liszt
5 dl tej
reszelt citromhéj
3 db tojás (nagy)
10 dkg mazsola
10 dkg kristálycukor
10 dkg vaj
2 cs vaníliás cukor
csipet só
1 ek rum

A búzadarát, a lisztet és a tejet keverjük csomómentesre, majd adjuk hozzá a vaníliás cukrot, a reszelt citrom héjat, a sót, a rumot, és a mazsolát. 

Ezután takarjuk le a tálat egy konyharuhával, majd pihentessük 2-3 órán át. (este is bekeverhetjük, majd a másnapi sütésig tegyük be a hűtőbe)

Sütés előtt először keverjük a masszához a tojások sárgáját.

A tojások fehérjét kezdjük el habbá verni, majd amikor már kezd kifehéredni, állandó keverés mellett, adjuk hozzá kanalanként a kristálycukrot. Ezután óvatosan keverjük hozzá a masszához.

Egy nagyobb tepsit kenjünk ki a puha vajjal, majd öntsük bele a masszát.

Helyezzük be előmelegített sütőbe, majd közepes hőmérsékleten kezdjük el sütni.

Sütés közben többször vegyük ki, majd keverjük át, tördeljük apró darabokra (morzsákra) a sülő tésztát. (Én légkeverésnél 170 fokon, 50 percig sütöttem, és közben kb. 6-szor átkevertem.)

Amikor már szépen megpirult, és jó morzsalékos, akkor vegyük ki a sütőből, és melegen tálaljuk.

Tálalás előtt ízlés szerint szórjuk meg porcukorral, és lekvárral kínáljuk.