A grízes tészta egy olyan étel melyet vagy nagyon szeret valaki, vagy még megkóstolni sem hajlandó. Nálunk szerencsére mindenki szereti, igaz ennek ellenére elég ritkán csinálok, így aztán gyorsan el is szokott fogyni. Ameddig a gríz megpirul és elkészül, addig a tésztát is kitudjuk főzni. Ezután már csak össze kell keverni, melegíteni, és már tálalhatjuk is. Az egész nem tart fél óránál tovább, így akár munkából hazaérve, gyorsan elkészíthetjük. Tálaláskor ízlés szerint porcukorral szórjuk meg, és lekvárral kínáljuk. A legfinomabb a saját készítésű sárgabarack, vagy éppen szilva lekvárral. Az ismerőseim között hallottam már olyanról aki nem édesen, hanem pl. egy csipet sóval megszórva eszi.
Hozzávalók:
15 dkg búzadara (gríz)
1,5 dl víz
2 csipet só
3 ek olaj
25 dkg széles metélt
Az olajat melegítsük fel, majd szórjuk hozzá a búzadarát. Ezután sózzuk, és állandó keverés mellett, pirítsuk aranybarnára. (kis lángon pirítsuk, és figyeljünk nehogy megégjen)
Amikor már szép aranybarnára pirult, vegyük le a tűzről, és óvatosan öntsük fel a vízzel. (figyeljünk hogy a kezünk ne legyen az edény felett, mert amikor a forró gríz, és a víz találkozik hirtelen felcsap a gőz)
Ezután keverjük össze, majd tegyük vissza a tűzre, és kisebb lángon, néha megkeverve, addig pirítsuk tovább még a nedvesség elpárolog, és finom morzsalékos lesz. (pár perc alatt elkészül)
A tésztát főzzük ki enyhén sós vízben, majd szűrjük le, és hideg vízzel öblítsük le. Ezután alaposan csepegtessük le, majd adjuk hozzá a langyosra hűlt pirított grízhez.
Ezután ízlés szerint szórjuk meg egy pici sóval, és kevergetés közben melegítsük össze, majd tálalásig tartsuk melegen a tésztát.
Tálaláskor ízlés szerint porcukorral, és lekvárral kínáljuk. Én házi sárgabarack lekvárt kínáltam hozzá.
Én imádom, soook lekvárral! De apukám és nagypapám sóval meghintve eszik, uborkasalátával... :-)
VálaszTörlésNahát, aki ebből nem kér, ahelyett szívesen megeszem én az adagját :D
VálaszTörlés